A Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság örömmel üdvözli, hogy 2026 januárjától a házi gyermekorvosok és 18 évesnél fiatalabb betegeknél a háziorvosok Magyarországon is jogosultságot kaptak az első célzott laboratóriumi vizsgálat elvégeztetésére coeliakia gyanúját keltő tünetekkel jelentkező vagy ismert rizikócsoportokba tartozó betegeknél. A szöveti transzglutamináz elleni autoantitest kimutatása az alapellátásban jelentősen javítja majd az esetfelismerést és a coeliakia elkülönítését más gyakori gyermekkori tünetektől, valamint lerövidíti a szakellátásba jutásig és a szakorvosi diagnózisig eltelt időt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a coeliakiás betegek többsége gyermekkorban látszólag tünetmentes, viszont a későbbi életkorban gyakoriak olyan szervi károsodások és szövődmények, melyek korai diagnózissal és kezeléssel megelőzhetők lennének. Még a legfrissebb nemzetközi eredmények is azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás keretei között felismert minden coeliakia esetre 3–7 fel nem ismert beteg jut azokban az országokban is, ahol az alapellátás eddig is kérhetett transzglutamináz antitest vizsgálatot.
A tünetmentes populációban lévő coeliakiasák csak szervezett, általános népességszűréssel ismerhetők fel, melyet az eredményesség, dokumentálhatóság és az egyenlő hozzáférési esély érdekében népegészségügyi alapelvek szerint kell megszervezni és lehetőleg olyan minimálisan invazív vizsgálati eljárással lebonyolítani, mely az egészséges gyermekek és szüleik számára is elfogadható (pl. ujjbegyből helyszíni teszt). A meghatározott életkorban egységes szakmai protokoll alapján elvégzett szűrővizsgálat biztosíthatja a népesség kellő átszűrtségét.
A hazai coeliakia populációszűrés kidolgozására és megvalósítására 2025 augusztusában a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Módszertani Igazgatóságával, a Gyermek Alapellátás Szakmai Tagozattal, a Magyar Gyermekorvosok Társaságával és a Házi Gyermekorvosok Egyesületével közösen szakmai javaslatot nyújtottunk be az Egészségügyi Államtitkárságra, válasz azonban egyelőre nem érkezett.
Tekintettel arra, hogy egy kormányzati lépéshez hosszabb idő és további költséghatékonysági elemzés lehet szükséges, a hazánkban civil kezdeményezéssel, önkormányzati vagy alapítványi támogatásokkal már 15–20 éve folyó, jól szervezett városi és egyéb helyi szűrések ebben az átmeneti időszakban is számos új beteg felismerését teszik lehetővé, így ezeket továbbra is üdvözlendőnek tartjuk.
Az eddigi tapasztalatok szerint a felajánlott óvodai, iskolai szűrésekben a népesség 80–90%-a részt vett és a kiszűrtek többsége, a szűrést megelőzően, panaszaival még nem fordult orvoshoz.
Az MGYGT vezetősége
