A gyermekkori ételallergiák, különösen a tejfehérje allergia gyakorisága bár növekvő tendenciát mutat, de messze nem olyan gyakoriságú, mint amire a különféle nem validált orvosi tesztek utalhatnak. Európában a tehéntejfehérje allergia terheléssel hitelesített gyakorisága legfeljebb 1%, ugyanakkor az IgG alapú tesztek 50-60%-a pozitív tejfehérjére. Ennek ismert evidenciákkal igazolt jelentősége nincsen, a tejfehérje bevitellel mutat összefüggést, de évtizedek óta ismert, hogy ez nem jelenti sem az allergiát, sem a szenzitizációt (1).
Az ételallergiák, így a gyermekkorban leggyakoribb tejfehérje allergia, diagnózisa az Európai Gyermek-gasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálástudományi Társaság hivatalos ajánlása alapján nem vérvétellel, hanem terheléssel-megvonással lehetséges. Számos alternatív diagnosztikai megközelítés népszerű az allergiák diagnózisában, mint például a biorezonancia, a kineziológia, az iridológia, a hajelemzés, a citotoxikus teszt, valamint az IgG és IgG4 szintek. Azonban ezek a tesztek jelenleg nem validáltak, és nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására (2).
Az IgG típusú ellenanyag a szervezet válaszreakciójaként termelődik egy szervezetünkbe jutó új fehérje hatására, amely normális reakció a szervezet részéről, vagyis nem jelez sem allergiát, sem egyéb immunológiai betegséget, sőt leginkább azt jelzi, hogy a szervezet találkozott az adott idegen anyaggal és elfogadja azt. Ennek megfelelően több nemzetközi szervezet is kiadott már évekkel ezelőtt olyan állásfoglalásokat, amelyek az IgG alapú tesztek haszontalanságáról szólnak, ezért nem javasolják a használatukat.
Az Európai Allergológiai és Immunológiai Társaság szerint az élelmiszer-specifikus IgG4 nem (közelgő) ételallergiát vagy -intoleranciát jelez, hanem az immunrendszer fiziológiás válaszát az élelmiszer-összetevőknek való kitettség után. Ezért az élelmiszerek IgG4-vizsgálata irrelevánsnak tekinthető az élelmiszer-allergia vagy -intolerancia laboratóriumi vizsgálata során, és nem végezhető élelmiszerrel kapcsolatos panaszok esetén (3).
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia véleménye alapján az IgG tesztek használatának alátámasztására rendelkezésre bocsátott tudományos tanulmányok gyakran elavultak, nem jó hírű folyóiratokban szerepelnek, és sokan nem is használták a kérdéses IgG-tesztet. Az IgG jelenléte valószínűleg az immunrendszer normális válasza az élelmiszerrel való érintkezésre. Valójában az élelmiszerek magasabb IgG4 szintje egyszerűen összefüggésbe hozható az adott élelmiszerekkel szembeni toleranciával (4).
Ennek megfelelően hazánkban már a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottsága is megfogalmazta véleményét az IGg/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán. Ezek alapján az IgG és IgG4 teszteknek nincsen klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek, diagnosztikájában, és az ételallergiának vagy intoleranciának gondolt tünetek hátterében gyakran funkcionális, vagy többnyire pszichoszomatikus kórképek állhatnak (5).
Ezek alapján az aláíró hazai társaságok nevében felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekkori ételallergiák diagnózisára az IgG alapú tesztek alkalmatlanok és az ezek alapján elindított diéták gyermekkorban károsak is lehetnek hiányállapotok kialakulásával, vagy akár növelhetik is az allergiák kialakulásának vagy súlyosbodásának az esélyét. A gyermekkori ételallergiák diagnózisára a házi gyermekorvosok és gyermekgyógyászok, gyermek-gasztroenterológusok, gyermekallergológusok által javasolt megvonásos és terheléses próbák a legalkalmasabbak, ezért nem javasoljuk a szülőknek, betegeknek az orvosi konzultáció nélküli vérvételeket, különösen nem az IgG alapú vizsgálatokat.
Budapest, 2025. március 1.
Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság
Magyar Gyermekorvosok Társasága
Házi Gyermekorvosok Egyesülete
Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Gyermekgyógyászati Szekció
Irodalom
1. Keller KM, Bürgin-Wolff A, Lippold R, Wirth S, Lentze MJ. The diagnostic significance of IgG cow's milk protein antibodies re-evaluated. Eur J Pediatr. 1996;155:331-7. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8777930/
2. Vandenplas Y, Broekaert I, Domellöf M, Indrio F, Lapillonne A, Pienar C, Ribes-Koninckx C, Shamir R, Szajewska H, Thapar N, Thomassen RA, Verduci E, West C. An ESPGHAN position paper on the diagnosis, management and prevention of cow's milk allergy. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2024;78:386-413. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37491714/
3. Stapel SO, Asero R, Ballmer-Weber BK, Knol EF, Strobel S, Vieths S, Kleine-Tebbe J; EAACI Task Force. Testing for IgG4 against foods is not recommended as a diagnostic tool: EAACI Task Force Report. Allergy. 2008 Jul;63(7):793-6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18489614/
4. American Academy of Allergy, Asthma & Immunology. The Myth of IgG Food Panel Testing.
https://www.aaaai.org/tools-for-the-public/conditions-library/allergies/igg-food-test
5. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottság. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetség Tudományos Bizottság véleménye az IGg/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediálttáplálékérzékenységek kapcsán. https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2022/01/mdosz-tud-biz-velemeny-igg-igg4-tesztek-alkalmazazasarol-taplalakallergia-es-nem-immunmedialt-taplalekerzeknyseg-kapcsan.pdf
